Milyen élelmiszereket pazarolunk el a legtöbbet?

A világ élelmiszerének körülbelül egyharmadát kidobják. Ez a hulladék következésképpen a globális üvegházhatású gázok mintegy 8-10%-áért felelős. Olyannyira, hogy ha az élelmiszer-hulladék egy ország lenne, Kína és az USA után a harmadik legnagyobb kibocsátó nemzet lenne. De mi járul hozzá a legtöbbet, és mely élelmiszerekből pazaroljuk a legtöbbet?

A legtöbb a gyümölcsöt és zöldséget pazaroljuk?!

Csak Európában évente 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami fejenként körülbelül 174 kilogrammot jelent. Ezenkívül a kidobott élelmiszerek 170 000 000 tonna szén-dioxidot okoznak a hulladéklerakókban. Talán meglepő, de a kidobott élelmiszerek mintegy 42%-a gyümölcs és zöldség.

Világviszonylatban évente 644 000 000 tonna hulladékról beszélünk. A megtermelt gyümölcsök, zöldségek, gyökerek és gumók csaknem felét az ellátási láncban kidobják. Összesen a megtermelt gyümölcsök és zöldségek 46 százaléka nem kerül a polcokra

Gabonával szafarizálunk

A legtöbb gyümölcsöt és zöldséget pazaroljuk el, de ugyanez igaz a gabonafélékre is, amelyekből évente körülbelül 347 000 000 tonnát dobunk ki. Ezért a globális élelmiszer-hulladék 22%-át teszik ki. Ha azonban a termelés és a fogyasztás arányát nézzük, a statisztikák még rosszabbak. Valójában az általunk megtermelt gabonafélék 29%-át dobjuk ki minden évben. A leggyakoribb okok a túlvásárlás és a használaton kívüli értékcsökkenés

A hús, a hal és a tenger gyümölcsei is érdekesnek tűnnek. Az első kategóriában évente 74 millió tonna hulladékot dobunk ki, a víziállatok esetében pedig további 22 millió tonna hulladékot. A termelés és a fogyasztás tekintetében 21%-os húsveszteségről és akár 35%-os halveszteségről beszélünk.

Közvetlen hatás a globális felmelegedésre

Az élelmiszerpazarlás azonban nemcsak erkölcsi, hanem ökológiai probléma is. Valójában közvetlen hatással van az egyre többet emlegetett globális felmelegedésre. A 170 millió termelt szén-dioxid mellett a pazarolt élelmiszer előállítása során felhasznált vízmennyiséget is számításba kell venni.

E tekintetben a csokoládé a legpazarlóbb, mivel 1 kilogramm végtermék előállításához akár 17 000 liter vizet is felhasználnak. A második helyen a marhahús áll 15,5 ezer liter vízzel, míg a burgonya, a káposzta és a paradicsom kevesebb mint 300 litert fogyaszt kilónként.

A környezetünkkel szembeni felelősségteljes magatartásról a Legyünk felelősebbek, legyünk ECO-sabbak oldalunkon többet megtudhat.